ÚTMUTATÓ A WEBÁRUHÁZAK ÜZEMELTETÉSÉHEZ
HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK, TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, ELEKTRONIKUS SZERZőDÉSEK JOGI TERMÉSZETE. ELÁLLÁSI JOG,
REKLÁMOZÁS AZ INTERNETEN
Az internetes kereskedelem számtalan előnyéről manapság már mindenki hallott, de ezeket az előnyöket sokszor megnehezíti a tevékenységre vonatkozó jogszabályok kusza rendszere. Ezekből a legfontosabbakat szedtük ki egy csoportba és tárjuk érdeklődőink elé.
I. Elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó jogszabályok
Az Internetes kereskedelem a magyar jogi szabályozás szerint – általános jellemzőit tekintve- kereskedelmi tevékenységekkel azonos megítélés alá esik.
E kereskedelmi formával foglalkozhat (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény alapján) a Magyarországon létrehozott, illetve a (külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. CXXXIV törvény értelmében) a képviseletet, fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozás. Az elektronikus kereskedés folytatásának alapvető feltétele a számlaképesség
Az elektronikus kereskedı tevékenysége a hazai jog szerint csomagküldő tevékenységnek minősül, ebből kifolyólag az internetes kereskedelemmel foglalkozó társaságra irányadóak az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló
15/1989 (IX.7.) KeM rendelet előírásai.
Fontos jogszabályi változás, hogy 2008. március 31-től a csomagküldési kereskedés üzlethelyiség nélkül is folytatható kereskedelmi tevékenységnek minősül (2007.XCIV Tv), így nem szükséges üzlethelyiséget fenntartania annak a vállalkozásnak, aki kizárólag az Interneten keresztül értékesít, értelemszerűen nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez/vevőszolgálati helyiséghez szükséges működési engedélyt sem.
A fogyasztók a távértékesítés során őket, megillető jogokat a kereskedővel való személyes találkozás nélkül is érvényesíthetik, pl. elállási joguk gyakorlásához a hibás vagy nem kívánt terméket postán is visszaküldhetik a kereskedőnek, így elég, ha az
vállalkozások elektronikus ügyfélszolgálatot működtetnek illetve telefonos elérhetőséget üzemzavar esetére.
Ha a vállalat mégis fenn akar tartani üzlethelyiséget, akkor ahhoz be kell szereznie a működési engedélyt, valamint szükséges szakhatósági engedélyeket stb.
A működési engedély beadásának kérelméről a tudnivalókat a 133/2007. (VI.13) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletet fogalmazza meg.
A kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges tudnivalókról, pedig bővebb információk a http://cegvezetok-klubja.cegnet.hu/2005/7/2-engedely-kereskedelmi- tevékenységekhez oldalon olvashatók.
A 25/2007. (II.28) GKM rendelet értelmében 2007. március 8-tól a csomagküldő kiskereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételi kötelezettsége megszűnt, így ettől az időponttól a kereskedelmi tevékenység folytatásának már nem feltétele a nyilvántartásba vétel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál.
A kiskereskedelmi tevékenységi körre (TEÁOR 52.) engedéllyel rendelkező kereskedőknek semmilyen külön engedélyre nincs szükségük a csomagküldő kereskedelem folytatásához, a kiskereskedelmi tevékenység ezt magában foglalja (15/1989 (IX.7.) KeM.r.2.§.). Ezért az internetes kereskedelmet folytató cégeknek a cégbejegyzésben szereplő tevékenységi körben a kiskereskedelmi tevékenységnek szerepelnie kell.
II. Tájékoztatási kötelezettségek
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtókkal szemben előírt kötelezettségek közül talán a legfontosabb, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által leginkább ellenőrzött az adatközzétételi kötelezettség.
Az online kereskedelem hazai szabályozásában kiemelkedő jelentőségű a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. Rendelet.
A rendelet az elektronikus úton kereskedőre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség körében előírja, hogy a fogyasztónak a szerződés megkötése előtt kellő időben, egyértelműen, közérthető és pontos tájékoztatás útján értesülnie kell a vállalkozás leglényegesebb adatairól és a kötendő szerződés legfontosabb elemeiről. Ezek a követezőek:
- cégnév
- székhely
- cégjegyzékszám/vállalkozói igazolvány szám
- adószám
- ha üzlettel rendelkezik, az üzlet címe
- elektronikus elérhetősége
- telefonszám
- cég képviselőjének neve
Mindezeken kívül lényeges, hogy a kereskedő érthetően tájékoztassa a vevőt az alábbiakról:
- szerződés tárgyának (értékesített termékek) lényeges tulajdonságai
- ellenszolgáltatás, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket
- szükség szerint a szállítási költséget
- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeit
- elállás joga és annak feltételei, ideértve azt az esetet, ha a fogyasztót az elállás joga nem illeti meg
- a cég azon telephelyének címét, ahova a fogyasztó a kifogásait érvényesítheti
- a szavatosság, jótállás feltételei valamint a teljesítést követıen igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítása
Ezen alapvető információk meglétét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség bármikor ellenőrizheti.
A személyes adatok védelméről szóló 1992. LXIII. Törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a kereskedőnek biztosítania kell, hogy a felhasználó az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a kereskedő mely adatkezelési célokból milyen személyes adatokat kezel.
III. Elektronikus úton létrejövő szerződések jogi természete
A távollevők között kötött szerződések esetében az egyik legfontosabb, fogyasztókat védő intézmény a 8 munkanapon belüli, indokolás nélküli elállási jog. Nagyon fontos, hogy erről a jogáról a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell a fogyasztót, különben a nyitva álló határidő 3 hónapra hosszabbodik meg.
A megrendelés elküldéséről a kereskedőnek kötelessége valamilyen írásos formában megnyilvánuló tájékoztatót is küldenie, ami egyben visszaigazolás, az ajánlat elfogadása, a szerződés létrejöttét tanúsító okirat.
A törvény garantálja, hogy a kereskedőnek legkésőbb a fogyasztói ajánlat (megrendelés) elküldését követő 48 órán belül visszaigazolást kell küldeni, mert ennek hiányában a fogyasztó ajánlati kötöttsége megszűnik, azaz nem köteles a megrendelés továbbiakban való fenntartására.
Kereskedőnek biztosítania kell, hogy az ügyfél megrendelése elküldése előtt egyszerűen megvizsgálhassa, hogy a megadott adatokban elírt-e valamit, és ha szükséges, azt kijavíthassa
A technikai feltételek mellett kereskedő köteles a megkötendő szerződésre irányadó általános szerződési feltételeket (ÁSZF) készíteni.
A megrendelés technikai lépéseiről szóló tájékoztató és az ÁSZF weboldalon való közzététele szintén törvényi kötelezettsége a szolgáltatónak.
Az ÁSZF-ek számos részletszabályt tartalmazhatnak a megrendelés folyamatáról, a gazdálkodó szervezet teljesítéséről, a fogyasztót és a szolgáltatót megillető jogokról és kötelezettségekről. Ajánlatos ÁSZF-be foglalni, hogy belföldi jogvita esetén a felek melyik bírósághoz fordulhatnak.
Azt azonban jó tudni, hogy ezek az ÁSZF-ek nem írhatják felül az elektronikus kereskedelemről szóló törvény és a távollévők között kötött szerződéseket taglaló
kormányrendelet garanciális szabályait, így mindenekelőtt a fogyasztót megillető elállási jog gyakorlásának feltételeit, a weboldalon elhelyezett tájékoztatásra vonatkozó követelményeket, a szolgáltató hibás termékért való felelősségét.
IV. A fogyasztó elállási joga, igényérvényesítés
A megrendelt terméket az ÁSZF-ben megjelölt határidőn belül, de legkésőbb 30 napon belül fel kell adnia a kereskedőnek.
Mivel a távollévők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet általános elállási jogot biztosít a fogyasztónak, melyet érvényesen nem zárhat ki a szolgáltató. A vásárló ugyanis az áru kézhezvételétől vagy szolgáltatás megrendelése esetén a szerződés megkötésétől (a szolgáltató visszaigazolásától) 8 munkanapon belül indokolási kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől, az áru visszaszolgáltatása mellett. Arról van tehát szó, hogy bár a termék maga hibátlan, akár rendelkezik is a vásárló elképzelésével, mégis azt a vevő indokolás nélkül visszaküldheti, a vételárat pedig visszakapja.
A kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által kifizetett összeget.
A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket.
Ha a kereskedő a kiszállítás díját külön számítja fel, és külön, mint közvetített szolgáltatást jelöli a számlán, ennek a visszatérítésére nem köteles. Ilyen esetben lehet azt mondani, hogy a kiszállítás egy önálló szolgáltatás, önálló szerződéssel. A kiszállításra vonatkozó önálló szerződéstől viszont azért nem állhat el a fogyasztó, mert ezt a szolgáltatás már teljesítették az elállási határidő lejárta előtt.
V. Reklámozás az Interneten
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény előírásait az online reklámok esetében is alkalmazni kell. Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény az általános reklámszabályok mellett azonban speciális előírásokat is tartalmaz.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2008. szeptember 1től érdemi változásokat vezet be az elektronikus hirdetésekre (SPAM) vonatkozó törvényi szabályozásban.